Oktatás: A környezettani képzésnek már évtizedes múltja van a Természettudományi Karon. 1989-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora, Ormos Mária professzor javasolta, hogy ilyen irányban kellene szélesíteni a kari képzések palettáját. Majer Józsefnek, az Ökológia és Állatföldrajzi Tanszék tanszékvezető professzorának érdeme, hogy sikeres akkreditáció után 2000-ben indítani lehetett a környezettan tanári szakot. Ez azt jelentette, hogy a TTK tanári egyszakos hallgatói a környezettant is felvehették második szakként. A szakfelelős Majer József professzor a Pollack Mihály Szakközép- és Szakiskolával kötött szerződéssel és számos környezetvédelemmel foglalkozó intézmény szakembereinek meghívásával, sok fáradozással szervezte meg az oktatást. A tantervben ugyanis a legtöbb természettudományon kívül műszaki, társadalom-, jog- és orvostudományi tárgyaknak is meg kellett jelenniük. 2005-ben indult először környezetkutató szak, és ugyanebben az évben végeztek először környezettan tanárok Karunkon. A háromlépcsős oktatásra való átállás 2006-ban kezdődött, amikor a környezettan alapképzés indításával egyidőben megalakult a Környezettudományi Intézet, igazgatójának Dr. Majer József professzort nevezték ki. 2009-ben hirdettünk először felvételt környezettudományi mesterképzésre. Végzett hallgatóink a Biológiai vagy a Földtudományi Doktori Iskolában folytathatják tanulmányaikat PhD fokozat szerzése érdekében.

Miért is érdemes tehát környezettan szakra jelentkezni? A környezettudomány legnagyobb vonzereje, hogy művelése széles körű tudományközi felkészültséget feltételez. Ez egyben a szak elvégzésének legnagyobb nehézsége is! Olyan hallgatókat várunk tehát erre a szakra, akiket a környezet- és természetvédelem sokféle részterülete érdekel. Akik számára nem közömbös, hogyan alakul az emberiség jövője, hogyan oldhatók meg napjaink égető globális, regionális vagy éppen helyi környezeti problémái. Olyan tehetséges fiatalokat, akik nem riadnak meg attól, hogy több irányban képezzék magukat, és akiknek nem csupán az egyetemi diploma megszerzése a célja, hanem ki akarják használni mindazokat a lehetőségeket, amelyeket az egyetemi oktatás nyújt.

Kutatás: Intézetünkben a kis létszám ellenére a magas színvonalú oktatás keretei adottak. Amilyen széles az oktatott tárgyak skálája, ugyanolyan változatos az Intézet kutatási tevékenysége. Az ökológiai kutatások az utóbbi időben elsősorban a vízi és vizes élőhelyek élővilágára, vízi makroszkopikus gerinctelen közösségek szerveződésére és az emberi beavatkozások ezekre gyakorolt hatására koncentrálnak. Faunisztikai és taxonómiai vizsgálatok folynak vízi makrogerinctelen csoportok és egyes légycsaládok vonatkozásában. Továbbá munkatársaink a talajban végbemenő mikrobiológiai folyamatokkal, biogáz termelés optimalizálásával, a tájökológiai vizsgálatok az árterek osztályozásával, egyes vegetációtípusok elterjedésével, a meteorológia témakörében a felhőképződéssel, a villámárvizek keletkezésének feltételeivel, a környezetvédelmi projektek tájrehabilitációval, hulladékelhelyezéssel, régészeti lelőhelyek környezeti rekonstrukciójával és még számos más témával foglalkoznak.