|
- Alapfogalmak
- Konjugáció - Rekombináció
fágokban - Transzdukció - Transzformáció - Genetikai térképek
-
Az
előző részekben láttuk, hogy
milyen jelenségek felfedezése és módszerek kidolgozása kellett a
baktériumok és bakteriofágok genetikai
térképezéséhez. A
klasszikus genetikai munka nagyon precíz és részletes genetikai
térképek
elkészítését tette lehetővé, amelynek alapját a sokféle módszerrel és
rafinált
szelekciós eszközökkel izolált mutációk biztosították. Az E.
coli klasszikus
genetikai térképének utolsó
kiadása - amely a szekvenálási eredményeket még nem foglalta magába -
2220 gént
és 40 egyéb térképezhető markert tartalmazott. A genomszekvencia teljes
ismeretében
jelenleg több mint 4000 gén meglétét feltételezik. A 10-33. és 10-34.
ábrákon az E. coli cirkuláris genetikai térképe illetve annak
egy részletesebb
szakasza látható.
A DNS-szekvencia meghatározás és a teljes genomszekvenálás előtti időkben a legnagyobb felbontást E. coli esetében a P1 fággal végzett kotranszdukciós térképezés (általános transzdukció) szolgáltatta. A 10-32. ábra egy néhány génből álló szakasz térképét mutatja be. A szekvenciaadatok alapján például az ábrán látható hemA - narC régió valójában 17621 bp hosszúságú.
A hemA - narC régió szekvenciája és a szekvencián
behatárolt
géneket a
D90757 regisztrációs számú Nukleotid Adatbázis rekord tartalmazza
(többek között) A narC az új nevezéktan szerint a bisD
nevet viseli, korábban narG-nek is hívták. Az
adatbázis rekord egy részlete jól példázza, hogy a mutációval
azonosított, és enzimaktivitás szintjén is ismert funkciók mellett
számos feltételezett, ismeretlen funkciójú fehérjét kódoló nyitott
leolvasási keret is található a szekvenciában (10-32a ábra).
A szekvencián alapuló publikált
térképtérkép (1998) pedig a
http://mmbr.asm.org/cgi/content/full/62/3/814/F1
címen tekinthető meg. Ennek egy
részletét mutatja a 10-40 ábra.
Genomszekvenálás, genetikai térképezés, fordított genetika A hosszú időt igénylő és fáradságos genetikai munkát napjainkban felváltja (vagy részben megelőzi) a genomszekvenálás. Közel négyszáz baktérium (Bacteria, Archaea) genomjának szekvenciáját meghatározták már anélkül, hogy az E. coli hoz hasonló részletes genetikai térkép (és előtte a hozzá tartozó mutánspark) elkészült volna. Természetesen az ismeretlen szekvenciák számítógépes kiértékelésekor az E. coli és más élőlények genetikailag, és szekvencia szinten is ismert génjeivel való hasonlóságokat vették és veszik alapul. A
genomprojektek nagy
tőkekoncentrációt és informatikai
hátteret igényelnek. A szekvencia alapján elkészített géntérképek
(ismert
génekkel való hasonlóság alapján feltételezett funkciójú gének
sorrendje a
szekvencián) valójában nem genetikai térképek. Nem rekombinációs
térképezéssel
jöttek létre, és nem ismert az egyes feltételezett gének mutáns
fenotípusa sem. Természetesen, ha a gének egymáshoz
viszonyított helyzete a szekvencia meghatározásával már ismert,
rekombinációs
térképezésre nincs szükség.
Egy gén funkciójának bizonyítására mindig kísérletes, genetikai, molekuláris biológiai munkára van szükség. A "fordított genetika" kifejezés azt
jelzi, hogy a modern módszereknek köszönhetően sokszor előbb ismerjük
meg egy DNS-szakasz, akár egy teljes genom szekvenciáját, és csak ez
után kerül sor a mutánsok elkészítésére, elemzésére. A "klasszikus"
megismerési út ennek fordítottja. A mutáns izolálásával kezdődik,
folytatódik a mutáció térképezésével, a fenotípus jellemzésével,
az adott gén izolálásával, és zárul a DNS-szekvencia meghatározásával.
A baktériumgenetika haszna Ahogy láttuk, kezdetben alapvető kérdések megválaszolása volt a cél: vannak-e szexuális folyamatok, van-e rekombináció, lehet-e térképezni a éneket? Mivel ezekre igen volt a válasz, olyan egyszerű és olcsó kísérleti rendszerek létrehozására nyílt lehetőség, amelyekben az alapvető, genetikai, biokémiai folyamatokat mutánsok létrehozásával lehetett tanulmányozni. Milyen génekkel kell rendelkeznie egy egysejtű szervezetnek, mi a genetikai háttere a különböző anyagcsere folyamatoknak, milyen genetikai szabályozási módok lehetségesek ... stb? Bonyolultabb eukarióta ksérleti rendszeren a legtöbb kérdés megválaszolása lehetetlen vagy jóval költségesebb. A baktérium- és fággenetika fejlődése vezetett el, többek között, a plazmidok és restrikciós modifikációs rendszerek megismeréséhez, így a molekuláris klónozás technikájának kifejlődéséhez. és végső soron bármilyen gén DNS-szekvenciájának megismeréséhez. A különböző baktériumok génjeinek megismerése ma is fontos kutatási cél. Most azonban a speciális tulajdonságokat hordozó gének kerültek az érdeklődés középpontjába. Patogén, szimbionta vagy extrém körülmények között élő fajoknál szeretnénk azokat a géneket megismerni, amelyek a különleges környezethez való alkalmazkodásban játszanak szerepet. Azoknak a mikroorganizmusoknak a listája, amelyeknek teljes genomszekvenciáját már meghatározták a következő internet címen érhető el: A folyamatban lévő genomprojektek listája szintén megtalálható a fenti honlapon: Az internet napjainkban már elsődleges forrása a genomokkal kapcsolatos információknak. Igy természetesen megtaláljuk a klasszikus munkákból megismert T4 és lambda fág (10-41. ábra) teljes szekvenciáját, genetikai térképét is.
A baktériumgenomok evolúciója Az előzőekben
láthattuk, hogy
a baktériumok genomjának
fejlődését döntő mértékben segítik a széles gazdaspecifitású,
konjugatív plazmidok, az aktív transzformációs mechanizmusok, és
részben a bakteriofágok is. Nemcsak fajon belül, hanem fajok között is
lehetővé teszik a hasznos gének cseréjét, "kifejlesztését". Egy
baktérium fajon belül akár 30 % eltérés is lehet a gének számát,
milyenségét illetően. Genetikai információ átadás tekintetében
elmosódnak a faj határai. A horizontális
géntranszfer révén távoli fajok
között is áramlik a genetikai
információ. A genomprojektek eredményeként világossá vált, hogy
számos esetben egy bakteriális genom (kromoszóma) jelentős része
idegen
eredetű, más baktériumfajokból származó géneket tartalmaz.
Az "idegen" gének
gyorsabb
áramlását és kromoszómától független fennmaradását segítik a konjugatív
plazmidok, ha azok az adott fajban képesek önálló replikációra. Így a
bejutott gének megmaradása nem igényel rekombinációs folyamatokat.
A
genomprogramokról,
a DNS- és fehérjeszekvenciák összehasonlításáról és elemzéséről további
ismeretek nyerhetők a BIOinformatika kurzuson és
honlapon .
- Alapfogalmak - Konjugáció - Rekombináció fágokban - Transzdukció - Transzformáció - Genetikai térképek - |