2007.02.05.  
Baktérium- és fággenetika -I.

- Alapfogalmak - Konjugáció - Rekombináció fágokban - Transzdukció - Transzformáció - Genetikai térképek -


- Vannak-e szexuális folyamatok a baktériumoknál?
- Van-e rekombináció és lehet-e rekombinációs térképezést végezni baktériumokban?
- Hogyan néz ki a baktérium genom?
- Lehetséges-e a rekombinációs térképezés a baktériumok vírusainál?
- Lehet-e kölcsönhatás egy baktérium és bakteriofágjának genomja között?

   Speciális előnye a mikrobiális rendszereknek, hogy olcsón, nagy számú utódot lehet fenntartani és átvizsgálni, ezért segítségükkel a nagyon ritka genetikai események is tanulmányozhatók. Látni fogjuk, hogy különösen igaz ez a bakteriofágokra. Ez tette lehetővé olyan alapvető genetikai folyamatok tanulmányozását, mint a mutációképződés, rekombináció, DNS-fehérje kölcsönhatás. A baktérium és fággenetika fejlődése megalapozta a molekuláris klónozást (génsebészet), és ezáltal megteremtette minden genom megismerésének lehetőségét, hiszen ennek alapfeltétele volt a klónozó vektorok kifejlesztése.

A baktériumok prokarióta szervezetek, nincs sejtmagjuk, haploidok, genomjukat általában egy, kör alakú kromoszóma, valamint változó méretű és példányszámú plazmidok alkothatják. A genetikai információ átvitel konjugáció, transzdukció vagy transzformáció segítségével történik. A konjugáció sok esetben fajok között is végbemehet, aminek eredménye a horizontális géntranszfer. Ennek a folyamatnak jelentős szerepe van a bakteriális genomok fejlődésében. Mint látni fogjuk, egyedülálló az is, hogy a rekombinációs folyamatoknál, nagyon sokszor, nem két teljes haploid genom van jelen, hanem ún. parciális diploidok képződnek.

A bakteriofágok (fágok) a baktériumok vírusai. Nukleinsav és fehérjeburok alkotja őket, genomjuk haploid, egy lineáris vagy cirkuláris kromoszómájuk van. Lizogén vagy lítikus úton szaporodhatnak. Genetikai rekombináció a lítikus ciklusban, kevert fertőzés esetén jöhet létre két eltérő genotípusú bakteriofág között.


A genetikai információ átadás módjai prokariótákban: transzformáció, konjugáció, transzdukció.


Genetikai markerek baktériumokban

prototróf – "vad típusú" baktérium, minimál táptalajon képes nőni szén- és nitrogénforrás, sók, víz jelenlétében. A minimális tápigény fajonként eltérő lehet (nitrogénkötő, fotoszintetizáló, aerob, anaerob ... stb fajok esetében).

auxotróf - mutáns baktérium, amelynek külön tápigénye van a vad típushoz képest. Például nem képes egy adott aminosavat, bázist, vitamint előállítani.

rezisztencia markerek - szűkebb értelemben antibiotikum rezisztencia (pl. sterptomycin rezisztencia). A rezisztencia oka lehet egy mutáció megjelenése, ami az antibiotikum hatását akadályozza, de lehet egy extra gén, géncsoport megjelenése is, amely az antibiotikum semlegesítését végző apparátust kódol (módosító enzimek, transzport fehérjék). Tágabb értelemben bármilyen környezeti tényezővel szembeni ellenállóképesség lehet (ozmotikus, pH, nehézfém, UV, hő, detergensek, bakteriofág), amelyet egy mutáció vagy egy gén megjelenése idézhet elő.

egyéb markerek - motilitás, telepmorfológia, szín (pl. enzimaktivitás kimutatása színreakcióval)

szelektálható markerek - ha egy vad típusú vagy egy mutáns allél megjelenése előnyt jelent a baktériumnak, akkor, a megfelelő szelekciós körülményeket biztosítva, ki lehet válogatni az allélt hordozó baktériumokat (csak az egyik allélt hordozó sejtek képesek növekedni és telepet képezni szelektív körűlmények között).

10-1   A baktériumok vizsgálata

A baktérium szuszpenzióból a megfelelően higított kultúrát egy szilárd táptalaj felületére szélesztjük. Egy szabad szemmel nem látható baktériumból 1-2 nap múlva sok millió sejtet tartalmazó telep (kolónia) fejlődik. Ahány baktérium volt eredetileg a lemezen, annyi telep keletkezik, ha a táptalaj nem "szelektív".

 

Szelektív táptalaj esetén csak azok a sejtek tudnak osztódni és telepet képezni, amelyek tartalmazzák a megfelelő, szelektált allélokat (pl rezisztencia marker, cukor hasznosítás, vad típusú bioszintézis gén).

 

A megfelelő a szelektív táptalaj alkalmazásával akár 1000 millió baktérium közül is ki tudjuk választani (felnöveszteni) a számunkra érdekeset (1 ml tápfolyadék 109-1010 sejtet is tartalmazhat)


látható markerek - a vad vagy mutáns allélt hordozó egyed növekedésében nincs kölönbség, de az eltérő genotípusú baktérium (kolónia) kimutatható a többi között (pl. festéssel).

genetikai átvizsgálás vagy „screen” - minden egyedet (utódot) meg kell vizsgálni, hogy hordoz-e egy adott tulajdonságot. Sok százezer utód átvizsgálása lehetséges, de ez messze elmarad a szelekciós rendszerek hatásfokától.

A gének nevezéktana: a baktériumgenetikában a gének elnevezésénél elterjedt a hárombetűs rövidítés (+ 1 pl. recA, trpR). A jelöléseknél dőlt betűt használunk. (Szemben a gén által kódolt fehérje megnevezésével, amit nagy kezdőbetűvel és nem dőlt betűvel szokás írni, például recA gén és RecA fehérje.)

fenotípus
fenotípus
jelölés
gén
mutáns allél
géntermék
metionin igény
Met-
metB
 metB1, metB65
MetB, cystathionine gamma-synthase
laktózon
nem nő
Lac-
lacZ
lacZ53, lacZ36
LacZ, b -D-galactosidase
streptomicin rez.
StrR
rpsL
rpsL31, rpsL136 
RpsL, 30S riboszóma alegység, 12S fehérje
rifampicin rez.
RifR
rpoB
rpoB308, rpoB352
RpoB, RNS polimeráz b-alegység.
naladixinsav rez.
NalR
gyrA
gyrA20, gyrA98
GyrA DNA gyrase, A alegység

  Egyszerüsítés a mutánsok jelölésénél:
sok esetben egy baktérium genotípusának felsorolásánál elhagyják a mutáns allélra utaló (-) jelet:
a metB - = metB.    Például az E. coli HB101 törzs genotípusa:

thi-1, hsdS20, supE44, recA 13, ara-14, leuB6, proA2, lacY1 , rpsL20, xyl-5, mtl-1

   Ezt némileg egyszerűsítve így is írhatjuk:
thi, hsdS, supE, recA, ara, leuB, proA, lacY, rpsL, xyl, mtl

Fogalmak:
mutáció, mutáns allélek, szelektálható marker, mutáns fenotípus, gén, géntermék, auxotróf, prototróf



- Alapfogalmak - Konjugáció - Rekombináció fágokban - Transzdukció - Transzformáció - Genetikai térképek -