Egyenlő szegregálódás,  független hasadás törvényei általában eukariótákra, vagyis a
meiózissal rendelkező élőlényekre érvényesek. A valós világ bonyolultabb, minthogy ez a két szabály leírja. 
Egy kiterjesztést már megtettünk: nemhez kötöttség - sex linkage.
    Most olyan kiterjesztések re kerül sor, amelyekre, a génexpresszió komplexsége miatt van szükség. A későbbiekben még több kiterjesztésre kerül sor,  de koherens kép alakul ki, bepillantást engedve az öröklődés mechanizmusaiba.

      Mendel  -  minden tanulmányozott jellegre nézve teljes dominanciát vagy recesszivitást tapasztaltunk.

      Mirabilis jalapa

        piros virágú      X   fehér virágú

F1  -  rózsaszín      >    piros nem teljesen domináns ( incomplet dominantia)                                

F2  -  1/4 piros            1
         1/2 rózsaszín       2         
         1/4 fehér             1

    1 génen alapuló öröklő öröklésmenet

C₁C₁  piros
C₂C₂    fehér
C₁C₂ rózsaszín

4-1.ábra Fenotípusos skála a dominancia-recesszivitás viszonyok elemzésére

      Az inkomplett dominancia azt a helyzetet írja le, ha a heterozigóta fenotípusa átmeneti a két homozigóta között egy "fenotipikus skálán".
      A heterozigóta fenotípusa kulcsjelentőségű a kodominancia jelenségénél is. Ilyenkor a heterozigóta mindkét homozigóta szülő fenotípusát mutatja. 

Ember-MN vércsoport:

Három vércsoport    M    N    MN
Három fenotípus és genotípus:
"M"     -   M  antigén a vörösvértesten - genotípus L^ML^M
"N"      -   N   antigén a vörösvértesten- genotípus L^NL^N  
"MN"   -   M és N   antigén a vörösvértesten- genotípus L^ML^N

Ember - Sarlósejtes vérszegénység

hemoglobin génjei: Hb
Hb^AHb^A    -     normál
Hb^SHb^S     -     fatális anémia, vérsejtek sarlósak
Hb^AHb^S    -      nincsen anémia, a vörösvértestek csak alacsony O ₂ koncentrációnál sarló alakúak

       Gélen futtatva:    normál egyedeknél csak két  Hb^A sáv
       heterozigóta: két sáv-  Hb ^A   Hb^S
       sarlósejtes: csak Hb ^S sáv

      Kodominancia és inkomplett dominancia kissé esetleges. Nagyban függ attól, hogy a fenotípust milyen szinten:    szervezet, sejt, molekulák szintjén vizsgálják.

Lényeges:
     A teljes dominancia vagy recesszivitás nem lényegi szempontok a Mendeli törvények szempontjából. A törvények a gének öröklődésének mintázatára nem funkciójára  vonatkoznak .

     Korán kiderült: lehetséges, hogy egy génnek nemcsak két, hanem több formája is létezhet a populációkban. A jelenség neve többszörös allélizmus (multiple allelism). Az egyes gének alléljait allélsoroknak vagy allélikus szériák nak nevezzük.

      ABO vércsoport - humán vonatkozás ( I^A, I^B, i)
 
A nyulak C génje

    C    - normál szín
    c^ch - csincsilla - halvány szürke
    c^h - himalája, albínó fekete fülekkel, és lábakkal
    c    - albínó

 Dominanciaviszonyok a C gén allélsorán belül

    bundaszín            lehetséges 
      fenotípus            genotípus
_______________________________________________
    normál               CC, Cc^ch, Cc^h, Cc
    csincsilla            c^chc^ch,c^chc^h, c^ch c
    himalája              c ^hc^h, c^hc
    albínó                cc

      Alapkérdés : Hogyan tudhatjuk meg, hogy különféle fetotípusokat egy gén alléljai determinálnak  = Mi a tesztje az allélizmusnak?
      Ha egy széria tagjai a vizsgált allélok, és domináns - recesszív párok, 
F2-ben mendeli monohibrid számarányok jelentkeznek, ha páronként összekereztezzük őket.
pld.  léteznek Drosophilá nál tisztán tenyésző vonalak, amelyeknek szeme
        fehér
        barackszínű
        vörös színű
P  vörös X barackszínű        P  vörös X  fehér
    F1 vörös                               F1  vörös
   F2  3 vörös: 1 barack              3 vörös: 1 fehér
       
 P  barack X  fehér
        F1  barack

Dominanciaviszonyok 
w+     >   w^a   >   w     -     egy gén alléljai

A jelölések szabályai a rendszertől függenek!

4-5.ábra Egy allélsorozat határozza meg a lóherék V-szerű mintázatát(rákattintva nagyítható)

      Évezredek óta tudott, hogy bizonyos növények nem önbeporozhatók - az egy azon növényen található pollen nem termékenyítheti meg a női gamétákat. Ugyanezek a növények azonban biztosan nem sterilek, mivel bizonyos más növényeket megtermékenyíthetnek. A jelenség neve  

cseresznye
dohány        egyes növények nagyon sok allél közül
petúnia
primula
 
• teljes inkompatibilitás - ha pl. S₁S₂növény bibéjére saját, vagy másik S₁S₂ növényről hullik pollen, egyetlen pollen sem hajt tömlőt
• szemi kompatibilitás ha pl. S₁S₂ növény bibéjérei S₁S₃ növényről hullik pollen, csakis S₃ pollenek hajthatnak tömlőt
• teljes kompatibilitás áll fenn, ha pl. S₁S₂ növény bibéjére  S₃S₄ növényről hullik pollen, minden pollen hajthat tömlőt

        Rengeteg allél - > 50 Primula és  néhány más faj > 100

       Rendszerek kialakulásának oka talán az, hogy a beltenyésztés hátrányos, ezért szelekció ellene

    Fontos:
Egy génnek számos formája lehet. A jelenség neve: többszörös allélizmus . Az allélok allélsort (allelic series) alkotnak. A sor tagjai bármilyen típusú domianciaviszony ban állhatnak egymással.

      Normál egér: sötét színű szőrzet.1904 Cuenot: világos szőrzetű "yellow" (y) egérrel foglalkozott. 

yellow  X  normál > F1 --- 1 yellow : 1 normál

Következtetések:

1.)    1 gén határozza meg a fenotípust
2.)    yellow egér, heterozigóta
3.)    a "yellow" allél domináns

komplikációk: yellow  X  yellow    >     F1    2/3 yellow               1/3 normál
                     
  Fontos
1.) eltérés a mendeli számarányoktól
2.) sohasem az összes egér yellow!    homozigóta "yellow" egér nincsen!

Cuenot javaslata:
    egyik homozigóta kategória elpusztul!!
    jelölésekkel:

    A^Y domináns A-hoz viszonyítva a szőrszín tekintetében
    de! A^Y "recesszív letális" - az "életképesség" terén.

     A^Y A  X  A^YA >    1/4  AA
                                 2/4 A^YA
                                 1/4 A^YA^Y  embrióként elpusztul

      zigóták szintjén    1:2:1
      kisegerek szintjén    2:1

     Hipotézis megerősítése: terhes nőstények méhében az embriók 1/4 -e elhalt.
     Tehát  A ^Y allél 2 tulajdonságot érint: 

1.) szőrszín
 2.) túlélés

4-8.ábra A farkatlan Manx macska

     Sokféle letális allél létezik:

1.) felismerhető fenotípus heterozigótában (A^Y, M^L)
2.) domináns letális > heterozigóta elpusztul (különböző életszakaszokban lehetséges)
3.) heterozigótán semmi hátható hatás > teljesen recesszív letalitás

- bizonyos allélek bármilyen körülmények között letálisak
- mások csak bizonyos környezetben "kondicionális letalitás"

A a   X   aa
Jósolt:      50%  Aa
                50%  aa

megjelenik 55:45    v.    60:40%-os arány is

      a allél "szubvitális"  vagy  "szemiletális"  -  a letalitás csak néhány egyedben nyilvánul meg.
     -100%-ban megnyilvánulhat   -  géntől
                                                    -  többi géntől
                                                    - környezettől    függően.