A TKTE tevékenysége

Az Egyesület 1991-ben olyan tanárokból alakult, akik a megalakulás előtt is a nevelés megújításán fáradoztak. Kedvezően befolyásolta ezt a tényt az a körülmény, hogy ezek a tanárok az ELTE Természettudományi Kara környezetvédelmi intenzív tanár-továbbképzésén összetalálkoztak. így az első évfolyam a kurzus szervezőivel és tanáraival megalakította az egyesületet azzal a céllal, hogy felkészítse a tanárokat a környezeti, a humán krízis által kiváltott innovációs helyzetre is. Hangsúlyozták, hogy a nevelés megújításának lehetősége és kényszere a természet-, a környezet-, az embertisztelő magatartás kialakításában együtt van jelen. Az emberi kultúra történetében nem új ez a gondolat, hiszen már a Tízparancsolatban is benne van: "Tiszteld Atyádat, Anyádat, s hosszú életű leszel a Földön", nyilvánvaló e tisztelet Földanyára is vonatkozik.

Ezen gondolatok és előzmények jegyében vált az egyesületünk érzelmi és értelmi közösséggé. Az érzelmekben közös a természet (beleértve az embert is) szeretete és tisztelete. Ahogy Tóth Albert megfogalmazta, ezen érzelmek értékemlékezetté válnak, amely ebben a körben maga lesz az ökológiai gondolat tárgya. Az értelmi közösség annak deklarálása, hogy a természeti, társadalomtudományi és humán ismeret-rendszereknek a környezet egységét - a kozmikus környezettől az individuális belső környezetig -, a természet-, környezettisztelő szemléletet együtt kell rögzíteni.

Közösséggé válásunkat az innovációs helyzet adta kihíváson kívül segítették olyan nagy gondolkodók, mint első tiszteletbeli elnökünk, Juhász-Nagy Pál, akinek pedagógiai hitvallását követjük. A korszak pedagógiai paradigmáját így határozta meg: "életünk, ez a személyes crédó, csupán a hit, az érzések és a tudás világának jobb összekapcsolásával lehet csak reménybelileg is teljes." Ennek alapján korunk nevelési rendszere a környezeti nevelés. "Az ökológiai kultúra nem is más, mint a mítosz (kíváncsíság, képzelet, hit), a művészet (érzelem), a tudomány (értelem) eredményeinek jobb összekapcsolása, hogy a munka világában (kreativitás, cselekvés) a természeti, társadalmi értékek ne sérüljenek". Neki is köszönhetjük, hogy szemléleti- és ismeret-töredékeink egésszé álltak össze.

Ezen gondolatok jegyében készítette el egy tanár (Gulyás Pálné), egy kutató (Bérczi Szaniszló) és egy művész (Rab-Kováts Éva) a környezeti nevelés átfogó modelljét: az Egészről (Kozmosz), csak az Egésszel (Kultúra) lehet az Egészre (Gyermek) hatni. Ennek a modellnek nagy jelentősége van az oktatásirányítás és a pedagógiai paradigma megváltozása idején. Ez a modell a globális és holisztikus megközelítést, a "Részről az Egészre történő paradigma-váltást" rendszer szemléletben teszi lehetővé.

E sokrétű változás óriási feladat, néha reménytelennek látszik, Vida Gábor akadémikus szavaival Don Quijote-i feladat: "Szembe szállni valamivel, ami reménytelennek látszik, de ha mindenhol mindenki megteszi, mégsem egészen az". és meg kell tenni, ami szükséges: "mert túl specializált világ néz szembe a globális változások globális hatásaival". Ezért az irányítóknak, a kultúra képviselőinek, a tanároknak óriási a felelősségük és a lehetőségük is. Egyesületünk ilyen előzményekkel és szellemben tevékenykedik.

A környezeti nevelés ügyének képviselete

  • 1992. februárjában az egyesület értekezletet hívott össze, hogy felhívja a figyelmet a környezeti szempontok érvényesítésére a NAT-ban.
  • KTM megrendelésre elkészítettük a Környezeti nevelés követelményrendszerét. Ezt az Egyesület tagsága és a Környezeti nevelés - ökológiai kultúránk konferencia (az Akadémiával közösen rendeztük) résztvevői elfogadták és a NAT-hoz felajánlották.
  • A VI. Nevelésügyi Kongresszus a Környezeti nevelés - ökológiai kultúránk konferenciát állásfoglalásával együtt előkongresszusának fogadta el.
  • A Római Parti Hírek helyi lapban környezeti nevelési rovatot indítottunk, különszámot is megjelentettünk.
  • 1995. évben az Egyesület Pro Natura díjat kapott, ennek összegéből Juhász-Nagy Pál emlékérmet alapítottunk, megerősítve ezzel pedagógiai hitvallását, elismerve egyúttal a korszakváltás szemléletének megalapozásában kifejtett tevékenységét, emberségét.
  • A millecentenárium évében felhívást intéztünk az ország polgáraihoz, helyi közösségeihez, iskolákhoz, annak méltó megünneplésére, ez 30 rendezvényből álló programmal és egy "Helyi értékek - helyi közösségek - helyi tanterv" pályázattal valósult meg.
  • 1997. Országos Zöld Találkozó (Gödöllő). Részvétel a környezeti nevelési szekció megszervezésében, a környezeti nevelés átfogó koncepciója érvényre juttatásában.

Tevékenységünket támogatta a Parlament Társadalmi Szervezeteket Támogató Költségvetési Bizottsága, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, önkormányzatok, egyetemek, főiskolák. Rendszeres kapcsolatot tartunk a környezeti nevelési egyesületekkel.

Részvétel a környezeti nevelés megvalósításában

Országos konferencia sorozat a környezeti nevelés bevezetésére.

  • Környezetei nevelés - ökológiai kultúránk (MTA, KTM, MKM - Budapest, 1992., Mikulás napja). A konferencia célja az volt, hogy ráirányítsa a kultúra-területek figyelmét a nevelés megújításának szükségességére, a nevelés teljességének megvalósítására (Minden ugyanarról szól és ugyanarra hat).
  • Rácsodálkozás, rácsodálkoztatás a természetre (KLTE - Debrecen, 1993.) Legyenek az iskolák a szülőföld természeti, környezeti értékeinek védelmezői (JGYTF - Szeged, CSEMETE, 1994., Sára Endréné)
  • A sajtó jelentősége a nevelés megújításában (VJRKTF - Esztergom, 1994., Gulyás Pálné).
  • Természettisztelő gondolkodási és cselekvési kultúra kialakítása (VE - Veszprém, 1995., Mester Miklósné).
  • Látogatás az ember ősi lakóhelyén - A környezeti nevelés helyi lehetőségei (Aggteleki Nemzeti Park, Kazincbarcikai Környezetvédelmi Oktatóközpont - Kazincbarcika, 1995., Kiss Balázs).
  • Szatmár-beregi táj, kultúra, ember (Mátészalkai önkormányzat, Mátészalka, 1995., Erdélyi Miklós).
  • Rácsodálkozás a természetre, kultúrára - millecentenáriumi rendezvénysorozat (1996., Gulyás Pálné, Tóth Albert, KTM, MKM, önkormányzatok, társegyesületek, ELTE TTK).
  • Vendégségben Somogyországban - tanártovábbképzés, ünnepi közgyűlés (1997., Kaposvár, Pintye Ildikó).
  • Ismerjük meg az Alföld értékeit (TKTE, Hajdú-bihar megyei Pedagógiai Intézet, Debrecen, 1997., Budayné Kálóczi Ildikó, Ungvári Jánosné).

Tanártovábbképzések, szakértő továbbképzés

  • Környezeti nevelés terepi módszerei tanítóknak - Nagybörzsöny, Balatonfelvidék (Vízy Istvánné, Bihariné Krekó Ilona, 1996.)
  • Biomonitoring iskolai alkalmazása - Fülöpháza (Láng Edit, Sára Endréné, 1996.)
  • Biomonitoring iskolai alkalmazása erdélyi tanárokkal közösen a csíki medencében (Láng Edit, Sára Endréné, 1997.)
  • Helyi értékek beépítése a helyi tantervbe a kunhalmok mintáján (Tóth Albert, Budayné Kálóczi Ildikó, Ungvári Jánosné, 1997.)
  • Helyi értékek felmérése diákokkal, kutatókkal, tanárokkal. a feltárt értékek beépítése a helyi tantervbe (Tóth Albert, 1997.)
  • Pedagógiai program értékelő, környezetpedagógiai szakértői továbbképzés (Gulyás Pálné, 1997.)
  • Duna-Dráva Nemzeti Park, pécsi tanártovábbképzés, terepgyakorlat (Hegyi Sándor, 1997., Pécs)
  • A századelői és ezredvégi óbuda - tanártovábbképzés, terepgyakorlat - Budapest (Rátkai János, Fehér Ágnes, 1997.)
  • Helyi természeti és kulturális értékek - konferencia (Szekszárd, 1998. április 30. - május 2.)
  • Fennható fejlődés, biológiai sokféleség - terepgyakorlattal és továbbképzéssel egybekötött közgyűlés (Miskolc-Gömörszőlős, 1998. október 2-4.)

Kiadványaink

Ökológiai kultúra - ökológiai nevelés sorozat

  • Juhász-Nagy Pál: Vázlatok az ökológiai kultúra tematikájához (1992., Bp.)
  • Gulyás Pálné - Láng Edit - Vizy Istvánné: Környezeti nevelés, mint a nevelés megújításának lehetősége (1993., Bp.)
  • Bérczi Szaniszló: A műveltség rétegződése (1993., Bp.)
  • Lukács Béla: A környezeti folyamatok termodinamikája (1994., Bp.)
  • Budayné Kálóczy Ildikó - Sára Endréné: Rácsodálkozás a természetre - A helyi értékek jelentősége a környezeti nevelésben című nyilvános konferenciák anyagai (1994., Debrecen)
  • Csonka Csabáné - Gulyás Pálné - Hegymeginé Nyíry Enikő - Kárász Imre: A környezeti nevelés az iskolarendszer egészében és az óvodában (1996. Bp.)
  • Tóth Albert: Ohattól Meggyesig (1996.)
  • Gulyás Pálné (szerk.): Környezetvédelmi, közoktatási szakértői ökológiai szemléletű kézikönyv megalapozása
  • Per Naturam Hírlevél, Táj - Kultúra - Ember; kirándulás vezető

Természet- és
Környezetvédő
Tanárok Egyesülete

© 2009-2012 Gyürüs Szabolcs